Esemény naptár

Október 2017
H K Sz Cs P Szo V
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5

Következő programok:

Nincsenek események

Ikarussal a csillagokig!

Borsodgeszt

 

Borsodgeszt Község a Mezőkövesdi Kistérségben helyezkedik el, Borsod Abaúj Zemplén megye déli részén. Ez a kistérség 21 települést foglal magába. Borsodgeszt Mezőkövesd és Miskolc között fekszik, Miskolctól kb. 20 kilométerre délre. Az itt lakó Geszti család után kapta nevét.

Bükkábrány 10 km-re, Sály 6 km-re, Vatta 6 km-re. A legközelebbi város Emőd, 12 km-re található.

A terület az őskor óta lakott, a honfoglaló magyarság is korán megtelepedett itt. Először 1292-ben említik. A lakosság évszázadokon át szőlőtermesztéssel foglalkozott, ma ennek nincs gazdasági jelentősége. 1973-ban közös tanács irányította Sály községgel, de 1990 után ismét szétváltak.


 

Domborzati és éghajlati szempontból is átmenet a hegyvidék és a síkság között. Észak felé a Bükk déli vonulatára, délre pedig az Alföld felé nyílik szép kilátás. A természeti adottságok kedvezőek, hiszen a talajok általában jó minőségűek, a termálvíz-készlet és lignitvagyon pedig országos jelentőségű. A térség északi részén, a Bükk-hegységben nagy kiterjedésű erdők találhatóak. A kistérség területének egy része a Bükki Nemzeti Parkhoz, egy másik része pedig a Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzethez tartozik.

 

A Mezőkövesdi kistérség gazdaságát meghatározza az alföldi sík területeken nagy hagyománnyal rendelkező szántóföldi növénytermesztés. A gabonafélék közül az őszi búza és a napraforgó termesztése dominál. A gabonatermesztés mellett meghatározó szerepet tölt be a szőlőtermesztés, a borászat is. A kistérség foglalkoztatásában igen jelentős szerepet tölt be a Bükkábrány melletti szénbánya, ahol külszíni fejtéssel nagy mennyiségű lignitet bányásznak. Borsodgeszt 2010. január 1-től áll körjegyzőségben Vatta községgel.


 

Története:

A terület az őskor óta lakott, a bronzkori nagyszámú leletei, amelyek különböző alkalmakkor a földből előkerültek, azt mutatják, hogy a bronzkorban jelentős telep lehetett. A honfoglaláskor a honfoglaló magyarság hamar megtelepedett itt, a szállásterületet a Tibold és Geszti családok birtokolták. Az utóbbiaktól kapta nevét, melyet először 1292-ben említenek. A házasságkötések révén a birtokok felaprózódtak és új birtokosok jelentek meg.

Eger ostromakor a törökök Gesztet is felégették, és egy részét elpusztították, Eger eleste után pedig behódoltatták. A gesztiek Hatvanba fizették a török adót, de az adót folyton emelte a török, s a szerencsétlen község igen sínylődött az adózás súlya alatt.

A lakosság évszázadokon át szőlőtermesztéssel foglalkozott, azonban 1875-ben megjelent a Filoxéra, azaz a szőlőgyökértetű. Alattomos pusztítást végzett, így a századforduló időszakára a hegyvidéki szőlőültetvények jelentős részét kiirtotta. A szőlőtermesztés visszaesett, mára már nincs gazdasági jelentősége.

Hosszú időn át Borsodgeszthez tartozott puszta Mocsolyás vagy Mocsolyás puszta. A község lakossága Mocsolyásteleppel együtt az 1900-as évekre 800-1000 fő körül mozgott. Mocsolyástelepet 1955-ben azonban az Elnöki Tanács Kisgyőrhöz csatolta.

1973-ban megszüntették az önálló közigazgatást, Sály községgel közös tanácsot alakítottak ki. Az iskola felső tagozatát körzetesítették, a gyerekek a Vattai körzeti iskolába jártak. Mindezek a körülmények a lakosság, különösen a fiatalok elvándorlásához vezetett. A lakosság száma az 1990-es évekre 50%-kal csökkent. Az 1990-es választások után azonban ismét különváltak Sálytól.

 

Látnivalói:

 

Református templom

A korán reformátussá lett egyház népe birtokába vette és használta a középkori, Szent Mihályról nevezett templomot. 1634-ben már lelkésze is volt, de a török pusztítások miatt 1688-ban teljesen lakatlanná lett a falu. A település reformátusokkal települt újra, és ők újjáépítették a középkori templomot, melynek szentélye akkor még megvolt.

1746-ban 280 református és 3 katolikus személy lakott a településen.

A templomon többször kellet javítási munkálatokat végezni, 1807-ben meghosszabbították, 1896-ban ismét a helyreállításán dolgoztak. A templom további javításokat régisége és kicsinysége miatt nem érdemelt, ezért 1907-ben lebontották, de a régi toronynak a felét meghagyták, és ahhoz építették hozzá a Bogdán Illés által tervezett új templomot. A torony meghagyott falaira még 4 méter magas falat raktak, így lett mára a torony 34 méter magas. Ezzel a magasságával és 500 ülőhelyes hajójával (11x23 m), amelyet boltozatos vakolt mennyezet zár le, kiemelkedik a falu látképéből.

Szószékét még 1897-ben készítették, a régi templomból hozták át az újba. Orgonáját Angster József építette 1912-ben. Említésre méltó a szépen faragott márvány úrasztala, amit egy özvegyasszony 4 ökör áráért készíttetett a gyülekezet számára 1908-ban. Meg kell említeni a faragott padvégeket, és a bejárati ajtók melletti szőlőfürtökkel ékesített oszlopdíszeket, amelyek a falu szőlőművességére utalnak.

Három harangja van. A 280 kg-osat Korrents Márk öntötte 1866-ban Egerben, a 150 kg-osat Szlezák László 1932-ben Budapesten, az 50 kg-osat ismeretlen mester, ismeretlen helyen. E templom igényes belső és külső kialakításával az elődök őszinte és szívbeli ragaszkodását hirdeti egyházukhoz.


Boltíves hidak

A település főutcáján szinte végig húzódó Geszti patakon egyedi építésű boltíves hidak találhatók, ezzel egyedi településarculatot biztosítva a falunak.

Pincesor

A településen a helyi gazdák régen szőlőtermesztéssel, borkészítéssel is foglalkoztak. Szinte minden családnak volt egy vagy két pincéje. A szőlőtermesztés hagyománya csökkent, de még mindig sok helyi lakó, illetve több vidékről érkező foglalkozik borászattal a helyi pincesoron. Ennek megfelelően a pincéket gondozzák, fejlesztik. Kellemes hangulatot kelt a pincesoron mulató vendégek látványa.

Emlékmű

Az I. és II. világháborúban a harctérre és kényszermunkára elhurcolt leventékkel, illetve zsidókkal együtt 52 hősi halottja van a községnek. Rájuk emlékezik név szerint a falu közepén 1992-ben a község lakossága által állíttatott emlékmű.

Tájház - Só barlang

Régi parasztházban, a só barlanggal közös épületben találhatók a régi bútorokkal, háztartási eszközökkel berendezett helyiségek. Jelenleg átalakítás alatt áll. A helyreállítás időpontjáról és a szolgáltatás igénybevételről a Polgármesteri Hivatalban lehet egyeztetni. Holt-tengeri sóval erősített hat féle ásványi anyagot tartalmazó sóoldat és barlangterápia ajánlott: asztma, hörg- és légcsőhurut, nátha, allergia, kruppbetegség, arc-és homloküreg-gyulladás, reumatikus panaszok, ekcéma, pikkelysömör és más bőrbetegségek kiegészítő kezelésére, immunrendszer erősítésre.

Borsodgeszti halomvár

A mára elpusztult vár a Bükk hegység déli lejtőjén. Kisgyőrtől 2,5 km-re délre található. A vár a 317 méter magas Halomvár-csúcson fekszik. A várat oklevelet nem említik, benne feltárás nem történt, így történetéről semmit sem tudunk. Egyes korábbi vélemények szerint a vár bronzkori eredetű. Sándorfi György és Nováki Gyula a vár építését a 13. századra tették, a környék birtoklástörténete alapján motte-típusú várak közé sorolták. /Motte: Jelentése földhalomvár. Teljes tömegében földből felhalmozott, fa- vagy kőtorony elhelyezésére felhasznált csonkakúp alakú, agyaggal, esetleg faoszlopokkal erősített mesterséges domb a kora- és java középkorban./ Baráz Csaba kutató véleménye szerint az ismert mottéktől való formai eltérések miatt és régészeti leletek hiányában ez nem megalapozott. Ő a miskolci Leány-várral együtt a Halomvárat is vaskori kultikus építménynek tekinti.

 

 

 

Linkek:

A község honlapja: www.borsodgeszt.hu

Források: www.borsodgeszt.hu, wikipedia