Esemény naptár

Október 2017
H K Sz Cs P Szo V
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5

Következő programok:

Nincsenek események

Ikarussal a csillagokig!

Örsúr vára

Örsúr vára (más néven Örösúr vára) mára elpusztult földvár a Bükk-hegység déli oldalán, Sály közelében.

Ez a földvár a Sálytól 4 km-re északnyugatra fekvő Latorvár-tetőn található. Ezen a tetőn három egymás közvetlen közelébe épült erősség is található. Az első egy vaskori földvár, a második egy honfoglalás-kori földvár (Örsúr vára), a harmadik pedig a hegy déli oldalán épült Árpád-kori kővár, (Latorvár).


 

A vár leírása:


 

Örsúr háromszög alakú várának területe 2,4 ha, a környező terület felett 70 m-re emelkedik ki. Sánca 780 méter hosszú, magassága 1,5-4 méter között változik. A sánc alapja 11 méter széles, sűrűn egymásba csapolt 15-20 cm széles gerendák építik fel. A sánc belső, 3,5 méter széles része nem égett át, külső, 8,5 méter széles rétege pedig narancsvörös égési nyomokat mutat. A földvár főbejárata a keleti, kisebb bejárata a nyugati oldalon nyílott.


 

A vár rövid története:


 

A Sálytól északnyugatra fekvő Latorvár tetõn nagy kiterjedésû õskori sáncvár van, amelynek sáncai lenyúlnak a hegyoldalakra is. A hegy felsõ platóján, az õskori sáncvár helyén, közel a felére csökkentett területen ugyancsak nagy kiterjedésû sáncvár épült a X.században. Ez Õrsúr vára. A hegy délkeleti nyúlványán kisméretû vár romjai találhatóak, a XII-XIII- századból.(Latorvár).

Az Örs vezér leszármazottaiból formálódó Örsúr nemzetség a 10. században a Sajó és az Eger-patak közötti területeket és a Bükk egy részét birtokolta. Örsúr várát Anonymus említi a Gesta Hungarorum 52. fejezetében:

„Azután Árpád vezér és nemesei innen felkerekedve a Nyárád vizéig vonultak, s tábort ütöttek a patakok mellett attól a helytől kezdve, amelyet most Kácsnak mondanak. Árpád itt nagy földet adott Ócsádnak, Örsúr apjának. Örsúr, a fiú aztán ott, annak a folyónak a forrásánál várat épített, amelyet most Örsúr várának hívnak.”

A hegytetőn található sáncmaradványokat Fényes Elek, Kandra Kabos, Karácsonyi János, újabban Györffy György, Nováki Gyula és Sándorfi György azonosította Örsúr várával, mások pedig a közeli Kács várát tekintették a nemzetség központjának.

A hegytetőn először 1901-ben végeztek feltárást, melynek során a földvár területéről középkori temető került elő.

Gádor Judit végzett sáncátvágásokat a platón, amelynek során sûrû, egymásba csapolt gerendarács és rekeszszerkezetet talált, külsõ oldalon laza kõfal szétomlott maradványaival. A sánc vöröses színét égés okozta, mely feltehetőleg nem pusztulásához, hanem az építési technológia részeként építéséhez kapcsolódott. A földvár belsejéből, a gerendaközöket kitöltő földből és a sánc alatti rétegből kora vaskori leletek (kerámia, állatcsont, kőeszközök) kerültek elő. Ezek egy erődített vaskori település jelenlétére is utalnak.

A kerámialeletek alapján Gádor Judit a X. sz.-ba helyezi a sánc keletkezének korát. A vár pusztulására nincs adatunk, de valószínû, hogy a közvetlenül mellette felépült kis Latorvár építését már nem érte meg.
A Latorvár ásatását Holl István és Parádi Nándor végezte. A toronymaradvány közelében a felszínen néhány Árpádkori kerámiát gyûjtött Parádi Nándor, akinek a véleménye szerint a vár a XII.sz. végén, vagy a XIII. sz. elején épülhetett. A várat oklevelek nem említik.

 

Forrás:

Örsúr vára a Történelmi Magyarország várai c. honlapon

Gádor Judit: A Sály-Latori nemzetségfői központ kutatása

Gádor Judit: Észrevételek az égett sáncok kérdéséhez a sály-latori vörös sánc ásatási eredményei alapján, In: Soproni Szemle, 41/1987 (59.oldal)