Esemény naptár

December 2017
H K Sz Cs P Szo V
27 28 29 30 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Következő programok:

Nincsenek események

Ikarussal a csillagokig!

Kisgyőr és Mocsolyás

Kisgyőr község Miskolctól délnyugatra, a Bükk-hegység egyik völgykatlanában fekszik. A községet észak és nyugat felől a Bükk hat-hétszáz méter magas nyúlványai, dél és kelet felől alacsonyabb csúcsok és dombok veszik körül.A község külterületének egy része a Bükki Nemzeti Park területén belül helyezkedik el.  A magasabb hegyek kőzetanyaga - mint a Bükk-hegység általában - mészkő. Ilyen az Elő-Galya, Nádastó-Galya. Több kiemelkedés vulkáni működés eredményeként jött létre. Ezek kőzetanyaga a viszonylag mállékonyabb riolittufa. Ilyen a Kerekhegy, a Nyirjes, a Kőporos, a Melegbérc, a Halomvár.

A környező hegyoldalakat erdő borítja. A déli lejtőkön tölgyesek, az északi oldalakon inkább a bükk és gyertyán az uralkodó. A mészkőhegyek tetején a som, csipke, kökénybokrok vegetálnak vegyesen a sötétlombú fenyvesekkel. A lankás legelőkön terebélyes tölgyfák állnak évszázadok óta.

A községet körülvevő erdőkben bőven van vaddisznó, őz, szarvas, róka, nyúl, de még muflon is akad. A madárvilág változatos. Sem a községben, sem a környékén nincs ipari tevékenység, ezért szinte zavartalan a magaslati zöld övezet ősi, természetes állapota. A levegő tiszta, köd csak ritkán üli meg a tájat itt-ott a fagyzugos mélyedésekben.

A Kisgyőr körüli hegyek déli lejtőin szőlőskertek vannak sokféle gyümölcsfával keveredve.

Tavasszal a fehér virágfürtök milliói óriási menyasszonyi koszorúként szegélyezik a községet. Ez csodálatos látványt nyújt tavasszal, de az ősz is festői, amikor a különböző fajta fák és bokrok lombja az októberi dércsípéstől változatos színekben pompázik a hegyoldalakon.

Kisgyőr történelme

Kisgyőr helyén már a bronzkorban is település volt. A Miskolci Herman Ottó Múzeum sok itt talált agyagedény leletet őriz.
Határában őskori földvárak nyomai láthatók. Ezek közül legismertebbek a Halomvár és Leányvár.
Kisgyőr neve is a gyűrű alakú földvárak nevéből származik. A honfoglalás korában ehhez hasonló földvár volt Diósgyőrben is. Így vele kapcsolatban, de megkülönböztetésül kapta a nevét
A honfoglaláskor Diósgyőr várát a környékbeli földekkel együtt az Árpád nemzetségéhez tartozó Bors vezér apja Bunger kapta. Leszármazottai azonban Bors ispán és Iván hűtlensége miatt elvesztették.
A tatárjárás után a szintén Árpád rokonságához tartozó Akcs nemzetségbeli Ernye bán kapta, aki Diósgyőrt uradalmának központjává tette. A régi földvár helyére kővárat épített IV. Béla kívánsága szerint. Az Árpád ház kihalása utáni pártharcokban Ernye unokái csatlakoztak Kopasz nádorhoz és Károly Róbert ellen lázadást szítottak. Károly Róbert legyőzte az egyesült Bors- Aba- és Ákos nemzetségek seregét. Ernye unokái vérpadra kerültek és birtokuk visszaszállt a király tulajdonába.


A XV.-XVI. században a mindenkori magyar király jegyajándékképpen adta a királynénak. Kedvenc tartózkodási helye volt a felújított és királyi pompával berendezett vár és vadászaktra alkalmas környéke I. Lajos királynak és utódainak, köztük Hunyadi Mátyásnak is.
Az ország három részre szakadása idején a királyi kincstár vette kezelésbe. A Habsburg királyok már nem törődtek vele, a várat nem gondozták, a birtokot bérbe adták, elzálogosították Eger ostromakor a török kirabolta és felgyújtotta. A protestáns zálogbirtokosok Enyingi Török-, Bedegi Nyári-, Hallerkői Haller- és a Homonnai családok idején a Diósgyőri uradalom falvai protestánsokká lettek.
Az ország három részre szakadása után az Erdélyből kiindult függetlenségi harcok idején rohamosan terjedt a reformáció. Érvényesült az elv, hogy akié a föld azé a vallás. Kisgyőr református egyháza 1576-ban alakult.
"A majorsági telkesek, akik magukat nemeseknek nevezik," kitétel szerepel az l848. utáni birtokperek aktáiban is. Az 1735. óta vezetett, illetve meglévő egyházi anyakönyvben is nemes előnévvel vannak bejelölve egyes családok, mint Ns Bihari, Ns Horváth, Ns Csenge, Ns Kun, Ns Lengyel, és Ns Fegyverneki családok. Valószinű, hogy valamikor fegyveres szolgálataikért kaphatták meg a majorsági földekből kihasított telket és jogot a megkülönböztető előnévre.

Az l848. áprilisi törvények értelmében Magyarországon megszűnt a jobbágyrendszer. Kisgyőr lakossága azonban ezután még évtizedekig pereskedett a földesúri jogokat gyakorló koronauradalommal, a volt jobbágyi és zsellérföldek, főleg pedig a közös legelők és erdők elkülönítése miatt.

 

Mocsolyás

"Bár Mocsolyástelepről az első írásos nyomok 1805-ből származnak, a "falu" soha nem volt közigazgatásilag önálló, soha nem volt és jelenleg sincs községi státusza. Ennek oka elsősorban az volt, hogy a falut mintegy kettévágta a járáshatár. A település páros házszámú oldala és az ott lakók a miskolci járáshoz és Kisgyőr községhez, míg a páratlan oldalon élők a mezőkövesdi járáshoz és Borsodgeszt településhez tartóztak. Ez a megosztottság szűnt meg 1957-ben, amikor a település egész belterületét Kisgyőr községhez csatolták. A mocsolyási lakosok által használt földek azonban továbbra is borsodgeszti helyrajzi számmal, a mezőkövesdi földhivatalnál vannak nyilvántartva. A településen már 1897-ben is működött az erdőkincstár erdészeti irodája. A településnek közel 100 ha saját erdője volt közös használatban, legeltetési bizottsági irányítással, melyek ma az Önkormányzat tulajdonában vannak. Mocsolyástelep lakosai földjeiken mindvégig egyénileg gazdálkodtak, sem a kisgyőri, sem a sályi mezőgazdasági szövetkezetbe nem léptek be. A szlovák-magyar áttelepítés során egy családcsere történt. a Karakas családot kitelepítették és birtokukba 1957. július 15-én Földi István és felesége Gyurkovics Mária osgyáni születésű lakosokat telepítették be, 10 kh. földön gazdálkodtak. A tanácsrendszer idején, amikor tanácstagi körzetek voltak, 3 fő mocsolyási volt a tanácstagok között, akik képviselhették a lakosok érdekeit.
A rendszerváltást követően Mocsolyástelepen nem alakulhatott helyi önkormányzat, bár a lakosság száma még ekkor is több mint 180 fő volt. Jelenlegi statisztikai besorolása szerint "egyéb belterület"-ként, közigazgatásilag Kisgyőr egyik utcájaként szerepel. A "falu" közműellátottsága teljes, ki van építve a villany, víz, gáz, telefon és csatorna-hálózat. Az utak 100%-ban aszfaltozottak. Mivel kereskedelmi ellátás nincs a faluban, lakósság ellátásáról a tanyagondnoki szolgálat gondoskodik."

 

(Forrás: http://www.kisgyor.hu )