Régészeti jelentőségű, 1982 óta fokozottan védett barlang a Bükkben.

A Büdös-pest (a szláv eredetű "pest" szó egyik fő jelentése: barlang) a Kis-fennsíkon, a Szeleta-gerinc É-i oldalában (a Szeleta-barlangtól északkeletre), 307 m tszf. magasságban, a Forrás-völgy talpa felett 42 m-el magasabban nyílik. Ez az inaktív forrásbarlang kedvelt kirándulóhely, megtekintéséhez lámpa sem szükséges. Az 1951-ben régészeti védelem alá helyezeték.

A triász időszaki mészkőben kialakult, inaktív forrásbarlang íves, 6,5x5 m-es sziklakapuja, 37 m hosszú, 3-5 m széles és átlag 3 m magas járatba vezet, melynek vége egy feltárás közben felszakadt 6x4 m átmérőjű, 7 m magas kürtővel a felszínre nyílik. Ez utóbbi megközelítése az omlásveszély miatt életveszélyes. Nem lehetetlen, hogy korábban, amikor még egyszinten volt a Forrás-völgy talpával, annak a patakja hozta létre.

A barlang bejáratától DNy-ra, a Büdös-pest oldalban nyílik a borsókőképződményekben gazdag, 20-25 m mély Büdös-pest-zsomboly.

Kutatása 1906-ban kezdődött, de a jégkori emlékekre jóval később bukkantak rá. A Szeleta-barlangban végzett eredményes ásatások után, az ősember bükki jelenlétének ismeretében, 1913-ban egy újabb kutatóárkot mélyített Kadić Ottokár, ekkor már a barlang fenekéig. Az eredmény itt sem maradt el, ezért 1916-ban megkezdték a szisztematikus felásást. A leletanyag újraértékelését Mester Zsolt végezte el. Eszerint az első rétegcsoport az utolsó interglaciális időszakából, tehát kb. 130-100 ezer évvel ezelőtti időből való. A pleisztocén rétegekben a Bábonyien-, a Tipikus Moustérien- és a Charentien-kultúrát lehetett azonosítani. Ringer Árpád szerint a legalsó rétegében a Taubachien kultúra is jelen van.

A két felső holocén réteg közül az alsó barna humusz gazdag neolitkori leletanyagot szolgáltatott..A finom kidolgozású, néhol belül is mintázott, a karcolásokban vörös festékkel díszített cserepek a Bükk-kultúrába tartoztak. Ebből a rétegből került elő az 1913-as ásatás alkalmával egy 45-55 éves korában elhunyt nő majdnem hiánytalan csontváza, melyet a bejárat közelében, hanyatt fekve, széttárt karokkal temettek el. Ennél valamivel beljebb került elő egy férfi, egy gyermek és egy csecsemő csontváza. A legfelső rétegben kevés rézkori cserépen kívül, a késő bronzkor Kyatice-kultúrájának hagyatéka volt jelen nagyobb mennyiségben.

A régészeti leletek mellett az üledékből barlangi medve, barlangi farkas, borz, barlangi oroszlán, havasi nyúl, óriásszarvas, barlangi hiéna, jávorszarvas, rénszarvas, kőszáli kecske, őstulok, bölény, gyapjas orrszarvú, vadló és mamut csontanyag is felszínre került.