Az egri minaret

(Kethüda Minaret)

Eger 91 éves török megszállásának egyik emléke a Kethüda minaret (mináré). Ez az egykori Oszmán Birodalom legészakibb minaretje. A Knézich Károly utcában található. 1596 után homokkő kváderekből épült, 40 m magas, alapja 14 szögletű. Erkélyét sztalaktitos gyűrű tartja.

Eredetileg a keleti oldalán lévő dzsámihoz épült, ami a török uralom után katolikus templomként Szent József tiszteletére, majd kórházként működött, majd 1841-ben lebontották.és ott új templom építését kezdték meg, ami mára eléggé leromlott állapotban áll a torony mögött. Ez az épület a korabeli leírások alapján vörös homokkőből épült díszes építmény lehetett, és a minarettel szervesen egybe volt építve. Kupola fedte.

Miután Egert 1687-ben visszafoglalták a szövetséges császári erők a minaretet is le akarták bontani 1687-ben, (400 ökörrel próbálták ledönteni, de elég stabilnak bizonyult ahhoz, hogy kibírja a felszabadulás hirtelen örömének ilyen megnyilvánulását), de nem sikerült, egy keresztet raktak a tetejére ami az el nem távolított félholdból nő ki. Az eredeti kupola villámcsapások következtében elpusztult. 1829-ben Pyrker János László érsek bádogtetővel vonta be a tornyot, és ennek köszönhető, hogy ma áll. A minaret megmentése a 19. század végén lett közérdek, amikor a jelenlegi kőkúpot építették közadományokból. Az épületet az 1960-as években újra tatarozták, a '70-es években pedig belső felújításon, stabilizáláson esett át.

A minaret 40 méter magasságú, 97 lépcsőfok vezet fel a teraszára amelyek igen apró felületűek, de magasak, így a meghódításánál csak a lemászás a nehezebb. A toronyból jó kilátás nyílik a városra, amelyben a török időkben 9 hasonló építmény magasodott a mennyek felé. Az idegenvezetők nem felejtik el megemlíteni, hogy ez a torony a világ legészakibb török építészeti emléke, egyben Eger arculatának egyik meghatározó eleme.

Egri képgaléria: itt.