A Miskolci Nemzeti Színház a köztudatban az ország első kőszínházaként él, de ez csak az ország mai területére igaz, mivel az első a kolozsvári volt.

A miskolciak mindig is kedvelték a színházat, és szívükön viselték a magyar színjátszás sorsának alakulását. Az egykori Korona-fogadó kocsiszínjében majd a Sötétkapu melletti csizmadiaszín alkalmi színpadán fellépő Déryné és társai oly mértékben meghódították a várost, hogy a miskolciak megrémültek, amikor 1816-ban a társulat Kassára indult vendégszereplésre: vajon visszatérnek-e a színészek? Ez a félelem adta meg a végső lökést ahhoz, hogy kőszínház építésébe fogjanak: "... Miskoltzon, mint Magyar Nyelven beszéllő... vidék közepén fekvő népes mező városban, állandó játékszínt építeni és ki is nyitni akarunk" - tudatta levélben Borsod vármegye a szándékát a helytartótanáccsal.

Az ünnepélyes alapkőletételre aztán 1819-ben került sor és Kisfaludy Károly A tatárok Magyarországban című darabjával nyitott 1823. augusztus 24-én. Az épület a mai Déryné utcában, a későbbi színházépület mögötti telken állt. Éder György társulatának tagjai - Kőszegi Alajos, Nagy István, Takács János, Czégényi Erzsébet, Magyari, Magyariné, Horváthné, Éderné - a megnyitást követően többek között a Donna Diana, Lutza széke, Stuart Mária, Bohó Misi című darabokban léptek színre.

A miskolci színház ,,fedele fenyőzsindely, felső padlazatja gyalult deszka, elején mindjárt a bemenetelnél két kis kamra, egyik a pénztárnak, a másik a cukrász számára. Eleinte nem volt benne se karzat, se loge (páholy), hanem később Vay Ábrahám úr, Borsodnak elfelejthetetlen akkori alispánja szinte a maga költségén bevonatta az oldal mellékeket 32 páhollyal, felül kerítvén azokat egy karzattal, két és egyszeres lócákkal." Írta a véglegesen 1828-ra elkészült épületről a Pesten szerkesztett Honművész újságírója 1833-ban.

Az épület 1843. július 19-én tűz martalékává vált. A biztosítótársaság által fizetett kártérítésből és közadakozásból 1847. szeptember 3-án kezdték meg az új mai színházépület felépítését Cassano József tervei szerint. Az építkezés az ezt követő két évben részben a forradalom, részben pénzhiány miatt lelassult, csak az 50-es évek elején gyorsult fel ismét, részben annak is köszönhetően, hogy 1857-re várták Ferenc József látogatását a városban. Az új színházat 1857. szeptember 3-án avatták fel (A császár végül nem vett részt a megnyitón.). A színház első igazgatója Latabár Endre volt, a híres Latabár-színészdinasztiából, akinek társulata Vörösmarty Marót bán című művét mutatta be. Az ünnepélyes megnyitón a vendégek között volt Jókai Mór és felesége, a miskolci születésű Laborfalvi Róza is. Ekkor kapta meg a teátrum "felsőbb engedelemmel" a Miskolci Nemzeti Színház nevet.

Az épület alsó szintjén üzlethelyiségeket alakítottak ki, melyek bérleti díja részben fedezte volna a színház működését, a felsőbb szinten pedig a Nemzeti Kaszinó is helyet kapott. A színházban gyakran fellépett a magyarországi 19. századi színjátszás csillaga, Déryné Széppataki Róza.

Az épületet közel 150 éves fennállása óta többször felújították, átalakították, de mindvégig megőrizte külső klasszicista és belső neobarokk jegyeit.

Jelentős korszerűsítést végeztek az 1880-as években, amikor bevezették a központi fűtést és a légszesz világítást. Ekkor építették a tornyot, amely abban az időben tűzőrségi célokat szolgált, napjainkban pedig a pontos időt mutatja. 1914-ben az addig egy részvénytársaság tulajdonában álló színház az akkor már öt éve törvényhatósági várossá nyilvánított Miskolc tulajdonába ment át. 1957 és 1959 között az épületet újra korszerűsítették és átépítették.

A legnagyobb átalakulást a Miskolci Nemzeti Színház épülete a 90-es években élte meg. A Magyar Köztársaság Országgyűlése támogatást szavazott meg a színház rekonstrukciójára 1990-ben, a város önkormányzata is hozzájárult a költségekhez. A rekonstrukció (építész-tervező: Bodonyi Csaba) eredményeképpen az addig 8000 m2 alapterületű színház több mint 16 ezer m2-re növekedett. A ma öt játszóhellyel rendelkezik az épületkomplexum:

A színház épületében található a Színháztörténeti és Színészmúzeum is, mely a miskolci színjátszás történetének állít emléket.

A Miskolci Nemzeti Színház honlapja: http://www.mnsz.eu/