Miskolcra a török elől érkeztek soknemzetiségű kereskedők, akik a keleti kereszténységhez tartoztak, s már az 1700-as évek elején templomot építettek Szent Naum tiszteletére a Széchenyi utca egyik polgári házának udvarán. Mivel zömében görög kereskedők voltak, itteni letelepedésük a Kassa és Lengyelország felé irányuló kereskedelmi útvonalnak köszönhető. Másik hányaduk kézművesként élt a városban. A miskolci ortodox közösség már a 18. század elejétől rendelkezett egy kis kápolnával (Szent Naum-kápolna), mely a mai Széchenyi u. 12. alatti épület helyén állt. A század második felében határozták el a nagy templom építését. Ezt 1776-ban kezdték el tervezni. Eleinte egy hatalmas, kupolás templom építését tervezték azonban a tervezettnél jóval egyszerűbb, kisebb és hagyományosabb templom épült fel 1785 és 1791 között Joann Michael Schajdler tervei és Adami János kőfaragó mester kivitelező munkái alapján. Az 1944-ben megsérült templom helyreállítása csak 1955-ben történt meg.

Az impozáns, 65 méteres, homlokzati toronnyal ellátott, copf templom az egyház udvarán áll. A templom mellé iskola, ispotály és parókia is épült, a telek ezenkívül temetőként is szolgált, ma is több szép vörösmárvány síremlék látható mellette. A templom tornya felfelé összeszűkül. A bejárat felett klasszicizáló timpanon látható. Oromfalain és a harangház alatti párkány szélein kővázákat láthatunk. A kapuk levél- és indadíszítésű kovácsoltvas szerelvényeit miskolci vasművesek készítették. A templom körül későbarokk és klasszicista sírkövek láthatók szétszórva, illetve a nyugati homlokzat előtt. A bejárati szemöldöktimpanon alatt görög nyelvű táblát helyeztek el felszentelésekor: "Ezen Szentháromság templom alapköve letétetett 1785. évben II. József császár és magyar király uralkodása idején. Befejeztetett 1806-ban II. Ferenc császár és magyar király idejében. Építették a macedóniai és görög kereskedők." A tábla fölötti timpanonban istenszem-motívum látható. Az oldalsó bejárat fölötti tábla: "Az élő Istennek templomát emelték az igaz hitű keresztények". A templom északi és a déli homlokzatának ablakai kosárívesek.

A templom belseje hármas tagoltságú, mely kezdődik a pronaosszal, vagyis a nők helyével, a naosszal, a tulajdonképpeni hajóval, ahol csak férfiak foglalhatnak helyet és a szentéllyel, melynek oltára csupán istentiszteleteken látható a középső un. cári kapu megnyitásával. A pronaosz fölött húzódó karzat két pilléren nyugszik, középen ívesen előrenyúlik a szentély irányában, mellvédje copf stílusú.

A szószéken az ortodox egyház kétfejű, jogart tartó kétfejű pelikánt ábrázoló címere látható, kiegészülve a magyar címerrel. Ez kifejezi a görögök hazánk iránti szeretetét, ragaszkodását. A falak mentén a szép faragású támaszkodószékek sorakoznak. A hajóban kapott elhelyezést a templom kegyképe a Kazányi Fekete Mária, melyet II. Katalin cárnő adományozott az egyház részére. A kegykép Ahtirszkaja Istenszülőt ábrázolja.

A templomban található Közép-Európa legnagyobb ikonosztáza, mely 16 méter magas, és 88 jelenetet mutat be Jézus életéből. A későbarokk ikonosztáz aranyozott, indás ornamentikával ellátott faállványzata Jankovits Miklós egri fafaragó műhelyében készült, az ikonok négy kivételével Anton Kuchelmeister bécsi festő művei.

A legalsó sorban ószövetségi történeteket láthatunk. A középső cári kapu bal oldalán az Istenszülő Szűz Mária, jobbra az áldó Jézus alakja látható. Ugyanebben a sorban az egyházközség kedvelt szentjei kaptak helyet, így Szent Naum, a korábbi templom védőszentje és Keresztelő Szent János. A következő két képsor Jézus életének egy-egy mozzanatát vetíti elénk. A cári kapu és az oltár fölött, a fókuszpontban az oltári szentségben megújuló megfeszített Krisztus látható a négy evangelista jelképével, két oldalán Mária és János alakjával. A kereszt alatt az istenszem-motívum tűnik elő. A fölső két körben az apostolok és ószövetségi próféták próféták, illetve vértanúk képeit láthatjuk.

Eredeti három harangja közül csak egy maradt meg az I. világháború után. Pótlásuk nem történt meg, így ma is ez a 400 kg-os, Bécsújhelyen készült, 19. század második feléből való harang szól ma is a templom tornyából.

A Magyar Ortodox Egyházi Múzeum a templom kertjéből nyílik, és az ország leggazdagabb ortodox egyházi gyűjteményének ad otthont. A múzeum az egykori görög iskola 1805-ben emelt épületében nyílt meg 1988-ban. Állandó kiállítása az ortodox egyház és iskolák történetét és egyházi művészetét mutatja be.

Az első terem kápolnára emlékeztet, felidézve a barokk templomok előtti görög kápolnák hangulatát. A második teremben ötvösmunkák és liturgikus textíliák tekinthetőek meg, míg a harmadik teremben látható az ikongyűjtemény és további ötvösremekművek.

A templom címe: 3525 Miskolc, Deák tér 7.