Esemény naptár

Március 2024
H K Sz Cs P Szo V
26 27 28 29 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Következő programok:

Nincsenek események

Ikarussal a csillagokig!

Kács

 

Kács község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Bükk-hegység déli részén, hegyekkel és dombokkal körülvett település, a Bükki Nemzeti Park szívében, a Kácsi-patak völgyében, Miskolctól mindössze 45 km-re, Mezőkövesdtől pedig 25 km-re található. A 3-as útról Bükkábrányban kell letérni, Kácsot közlekedési tábla jelzi. Kács vonattal a Budapest Keleti pu.-Miskolc vasútvonalon közelíthető meg. Vasútállomása Mezőkeresztes - Mezőnyárád, ahonnan autóbusz jár a faluba. Miskolcról közvetlen busszal is elérhető.

Ez az alig 600 fős honfoglalás-kori falu egy átmenő forgalomtól mentes, csendes zsáktelepülés.

A környezet változatos, a levegő rendkívül tiszta, ezért kis mértékben légúti megbetegedések (pl. asztma) ellen is hatásos. A községben és a környékén különös értékeket képviselő vadállományban, ritka madárféleségekben gazdag lombos erdők, védett erdei növények, gyógynövények, gombák, meleg és langyos vizű források, kiemelten védett, ásványi anyagokban gazdag ivóvíz bázis található. Így ez a falu is egy valódi üdülőfalunak tekinthető.

Természeti adottságainak köszönhetően sok-sok turisztikai célpont, kultúr - és ipartörténeti emlék találhatók a területén, illetve környezetében (várrom, műemlék templom, középkori temető, barlanglakás, vízimalom, kálvária, kőoltár, szentelt forrás, régi pincék, szurdok völgyek, hegyi rétek, víznyelők, sziklakibúvások, erdei tisztások, kilátóhelyek, természetes barlangok, stb.)

Kács rendezett úthálózattal, fejlett infrastruktúrával, teljes körű szolgáltatóhálózattal és igényes kulturált környezetet kedvelő lakóösszetétellel rendelkezik, akik szívesen fogadják a településre látogatókat, vagy az ide letelepedni szándékozókat.

Kács község közigazgatási területének 90%-át erdő borítja, mely vadállományban gazdag. Az erdőben gímszarvas, vaddisznó, őz, muflon, erdei nyúl, róka, borz élnek. A madárvilág is jelentős, több ritka madár megtalálható itt, mint például a fekete harkály. Gazdag a növény- és rovarvilág is.

 

A falu határának 80 %-a része a Bükki Nemzeti Parknak. A jelzett turista utak mentén különleges erdők( erdőtársulások), látványos szurdokvölgyek, kaszálórétek, erdei tisztások, víznyelők, sziklaki- búvások vannak. 14 forrás található a falu határában. A források vizét összegyűjtő Kácsi Patak valamikor 12 vízimalmot hajtott. Egy malom, eredeti berendezésével még ma is megtekinthető. A Kácsi Patak vízlépcsői (vízesései) nagyon hangulatosak.

 

A falu a honfoglaló EÖRS nemzettség egykori szálláshelye. A XIII-XVI. században bencés rendi apátság. 1730. óta népszerű búcsújáró hely. Az apátság egykori fürdőháza telkén fakadnak azok a langyos vizű források, amelyekre a bencés szerzetesek gyógynövényes fürdőkultúrája épült.

Kács jelenlegi nevén és helyszínén a török hódoltság után alakult ki. Kács/Felkács néven már a honfoglalás időszakában létezett és Örsúr birtokait gyarapította.

A község Árpád-kori település, mely kedvező fekvése miatt a honfoglaló magyaroknak is szálláshelyül szolgált. A Kácsi-patak hűs vizéből itatták állataikat. Árpád vezér Acsádnak földet adott, és azután a fia, Örsúr a Kácsi-patak fejénél várat építtetett.

A várnak csak az alapja áll, mely négyszög alakú lakótorony lehetett vizesárokkal, ún. sziklaárokkal körülvéve. IV. Béla királyunk 1248. évi határjáró oklevele a települést Kach néven említi. Ekkor már állott Örsúr vára és a benczés apátság is. Az apátsági templom 1548-ban elpusztult, majd a törökök Eger várának ostroma után a települést feldúlták, hódoltsági területté vált. Ekkor a török hódoltság időszakában rövid időre el is néptelenedett.
A bencések a Kácsi-patak forrásánál épületet emeltek, ahol a langyos forrás vizével a területen található gyógyfüvekből gyógyvizet állítottak elő. Ezzel betegeket gyógyítottak.

A fürdő épülete jelenleg is áll, amelyben található egy 4*4 méteres kismedence, melyet a padló alatti víz táplál. A bencések hálófülkéit ülőfürdővé alakították át. A gyógyvízkivonatokat egy kb. 500 literes vörösréz üstben állították elő, egy különálló épületben, az ún. "Boszorkánykonyhában". Jelenleg csak az épület található meg, az üstöt ellopták.


Kácsi források és a patak

A Kácsi patak teljes hossza 18340 m. A Kácsi Patak sebes folyású, a forrás utáni része szintkülönbségekkel (vízesésekkel) tagolt, erre vízimalmok is épültek. A patak 14 forrás vizét gyűjti össze. A forrásokból néhány langyos vizű (22-23 fokos). A Bükkben négy olyan forráscsoport ismert, amely az évi közepes lég hőmérsékletnél magasabb hőfok un. termál, vagy langyos vizet szolgáltat (egri, miskolc-tapolcai, diógyőr-tapolcai és a kácsi forráscsoportok). Ezek a forráscsoportok képezik a legmélyebb , forrás alakjában felszínre bukkanó, karsztvíz megcsapolási szintet és így gyakorlatilag sosem apadnak el. (A hideg források elapadhatnak!) A kácsi langyos források összes vízhozama kb. 5000 l/perc. Ez a víz jelenleg hasznosítatlanul folyik a patakba! A hideg források vizét az ÉRV hasznosítja, több mint 40000 ember ivóvize innen és a sályi vízfőből származik. A kácsi hideg források részbeni foglalására 1972- ben került sor.
A patak langyos vizű ágában él a fekete bödöncsiga (Theodoxus prevostianus). Ez a csiga több tízezer éves maradvány faj, csak a langyos vizű forrásokban maradt fenn! Az országban ez az egyedüli élőhelye.
A patak vize egykor (Kácstól Mezőnagymihályig) 12 vízimalmot hajtott. A vízimalmok őröltek, fűrészeltek, kendert törtek, áramot fejlesztettek. A XVIII. századi kácsi kéziratos térképeken néhány vízimalom helye még feliratozásra került: Tizedes malom, Zsindeles malom, Kecskekő malom, Kis malom, Gödör malom, Égett malom. A legtovább fennmaradt vízimalom az ún. Bodnár malom. Ez a malom jelenleg műemlék. 1986-ban újították fel a saját és a nekézsenyi malom berendezési tárgyainak felhasználásával. Sajnos már ez a malom is a romlás útját járja: nem működik a vízellátó csatornája, lerohadt a vízkereke, a belső részét pedig eszi a szú. 20 évvel ez előtt a felülcsapós vízkerék még működött, a rajta átfolyó vízeséssel Kács hangulatos turisztikai látványossága volt.


 

Részletek "Balázs Béla F.: A kácsi patak" c. versből.
 

"Te, vén Bükk könnyétől mélyre mosott árok!
Kanyargós partodon elmerengve járok.
Futó habjaidnak kedves susogása-
Mint egy szép regényes kor öreg krónikása
Sok szép mondájával,
Szomorú jelenből dicsőséges múltba
Úgy ragad magával.

Miért sietsz úgy tőlünk? Habjaid mért futnak?
Meguntad tán e tájat s azért eredsz utak?
Nem szeretnek téged sehol úgy, mint nálunk!
Hiszen mi vagyunk kik forrásodhoz járunk
S látjuk születésed;
Köztünk nőssz meg; minden búnkban, örömünkben
Neked is van részed.

Te, vén Bükk könnyétől mélyre mosott árok,
Partodon tűnődve, elmélázva állok.
Hallgatom habjaid panaszos súgását
S megértem már vized tova rohanását...
Vezéreljen Isten!
A regényes, szép mullt, akárhogy óhajtjuk:
Nem ujjul föl itten!


Képgaléria: később.

A település honlapja: www.kacs.hu