Cserépváralja

 

Cserépváralja szép természeti környezetben fekvő Bükk-aljai település. 25 km-re található Mezőkövesdtől, valamint Egertől is, a Lator patak völgyében. Cserépváralja két irányból is megközelíthető, rövid idő alatt elérhető Bogács, Cserépfalu, Mezőkövesd, Eger. A felsorolt települések meglátogatása több napos látni valót biztosít a Bükk-aljára kirándulóknak.

Lélekszáma 500 fő körüli.

A falu nevezetességei: lásd lentebb részletesen

• a kaptárkövek, melyek országos viszonylatban a legjelentősebbek közé tartoznak
• a barlanglakásos tájház, mely felszerelésével és használati eszközeivel egy egyedi életformát tükröz
• a Coburg herceg kastélyának maradványai
• a török kori kút és kútház
• a copf stílusú római katolikus kápolna
• a falu fölött emelkedő dombtetőn megtekinthetjük cserépvár romjait
• mellette a riolit tufába vájt vermekket, pincékket és gabonatárolókat, melynek feltárása az elkövetkező években jelentős mértékben megvalósulhat

Néphagyományait a 30 éves múltra visszatekintő aranyminősítésű asszonykórus és gyermek csoport őrzi. Minden évben megrendezésre kerül a "Váraljai Művészeti Napok", melyen jeles előadóművészek, néptánccsoportok, kórusok mellett festmény, fénykép és helytörténeti kiállítások is láthatók.

A falu nevezetességeinek megtekintése mellett lehetőség van túrázásra, kirándulásra, Bükki Nemzeti Park területén, ahol érinthetjük Cserépváralja leglátványosabb természeti értékeit a kaptárköveket is.

A gyalogtúrát kedvelők a piros jelezésen juthatnak el Kácsra érintve a csodálatosan szép alsó és felső szorosokat és a szurdok-völgyet. Az önkormányzat 50 férőhelyes Ifjúsági Tábort működtet, ahol nyaranta az ország minden tájáról, sőt külföldről is jönnek településünket és környékünket megismerő diákok és felnőttek, akik kedvelik a csendes vidéki életet és a tiszta egészséges, jó levegőt.

Kiemelt értéket képvisel még a cserépváraljai Kő-völgy. A Bükki település talán legnagyobb értéke a magasfokú esztétikai élményt nyújtó tájkép. A „kövek” vonulata, a mély szurdokvölgyek, a fennsík hullámos felszíneivel, hegyi rétjeivel, hatalmas erdőségeivel, bővízű patakjaival napjainkban már nemcsak a hazai, de a nemzetközi turizmust is vonzza e területre.

 

Cserépváralja története

A terület már az ókorban is lakott volt. Az eddig ismert legkorábbi már falunak tekinthető település kb. 2800 évvel ezelőtt alakult ki Cserépváralja területén. Nevét a valamikor itt magasodó várról kapta. A Cserépvár a hagyomány szerint avar földvár helyén épült.

Az első okleveles adat a faluról 1214-ből származik. Egyes értelmezések szerint azonos az 1292-ben említett Váralja községgel. Erre ugyan nincsen okleveles bizonyítékunk, csak abból lehet következtetnünk, hogy midőn 1248 előtt a falu – mely ekkor Waralya alakban fordul elő – az egri püspök birtokában volt, Ernye bán mindent elkövetett, hogy azt megszerezhesse, mert az a vár tövében feküdhetett.

A kővárat 1248–1350 közt építhette az Ákos nemzetség valamelyik tagja. A vár első okleveles említése 1408-ból való. Vélhetően a XIII-XIV. század eleji névadási szokás, az első tulajdonosára, vagy építtetőjére utal (egy Cserép nevezetű köznemes építhette a várat, aki tulajdonosa volt a közeli Cserépfalu településnek is).

A vár 1387-től Luxemburgi Zsigmond király tulajdona volt, majd királynéi birtokká vált. 1458-1480 között a Rozgonyiaké, majd a Báthory család birtoka volt.

Cserépvár végvári szerepe 1552-ben kezdődött az egri sikertelen ostrom idején. Bár Eger ellenállt, a környékbeli kis elővédőműveket, így Cserépvárt is többször elfoglalták a törökök, de folyamatosan megtartani ekkor még nem tudták. A vár ostroma előtt a községet a törökök teljesen elpusztították.

Az 1568. július 29-én keletkezett várleltárban, melyet Báncsi János, Cserépvár várnagya készített, kétszer is említve van „Cserepi major”, ahonnan élelemmel látták el a várat. Vélhetően ez volt a vár alatti falu, amelynek helyét a Váraljai-patak mellett a Furgál-völgy közelében találták meg a felszínen gyűjtött XIV-XVI. Századi kerámiatöredékek nyomán.

1596-ban Eger eleste után őrsége megfutamodott így a török harc nélkül szállta meg. A vár többször is gazdát cserélt, valószínű, hogy a vár kútját is török rabok készítették.

1687-ben ostrommal szabadították fel a császári csapatok. 1697-ben valamennyire helyreállították.

A Rákóczi szabadságharc kezdetén a várat a kurucok foglalták el, 1703-ban itt tartották fogva a kurucok Telekessy István egri püspököt. 1710-ben a császári csapatok kezére került. A vár valószínűleg a Rákóczi-szabadságharc idején pusztult el. Ma már csak csekély kőfalmaradványok és sáncnyomok figyelhetők meg, melyek műemléki oltalom alatt állnak.

1711-ben a lotaringiai származású L’Huillier Ferenc egri várkapitány, aki katonaként részt vett a török elleni küzdelemben, Buda visszafoglalásában, s e harcok során szerzett érdemeiért bárói címet kapott, megvásárolta a várat. A vár kőanyagából a Várhegy aljában, az 1780-as években kastélyt és 1788-ban kápolnát építettek. Ezt a copfstílusban épült műemléki oltalom alatt álló római katolikus kápolnát ma már nem használják, a szentmiséket a modern templomban tartják. A kastélynak is ma már csak romjai találhatók.

A Cserépvár alatti település első említése Cserépallya néven csak 1729-ből való.

A település büszke arra, hogy az 1848-as szabadságharc csatazaja elől ide költöztették szülei a négyesztendős Munkácsy Mihályt (1844-1900), a kastélyban intézőként szolgáló nagybátyjához.

 

Cserépváralja látnivalói

 

Kaptárkövek:

A falu határában 10 lelőhelyen 20 kaptárkövet ismerünk, amelyeken összesen 132 fülke számolható össze. A kaptárkövek zöme kúpformájú, közöttük impozáns méretűek is vannak. A Mangó-tető déli oldalából kimagasló Nagykúp a legismertebb kaptárkő, amit idősebb lakosok Ördögtorony néven is emlegetnek. A Mangó-oldal riolittufa mélyútja alatt, meredek lejtőből emelkedik ki a 16,2 m magas tufakúp. Oldalán 25 darab erősen elkopott fülke található. A Nagykúpot és a tőle keletre lévő 5 fülkés Kiskúpot, közvetlen környezetükkel együtt 1960-ban természetvédelmi területté nyilvánították. A Nagykúp tetejéről szép kilátás nyílik a Csordás-völgyre, melynek kicsiny, keleti mellékvölgyében szintén találhatóak kaptárkövek. Az öt sziklából álló csoport I. számú kúpja a legmonumentálisabb. Erősen hasadozott, gyorsan pusztuló felületén 16 darab nagyméretű fülke sorakozik. Érdemes még fölkeresni, a Nagy-Bábaszék északkeleti oldalán megbújó bizarr formájú kaptárkövet, melyen 12 darab viszonylag jó állapotú fülke van. Ősztől tavaszig a fák ágai közt jól látható innen a Kő-völgy túlsó oldalában lévő Köves-lápa nevű oldalvölgy két sziklatömbre tagolódó kaptárköve. A Karud délnyugati oldalában húzódó törésvonalakkal alaposan átjárt sziklakibúváson összesen 11 fülke található. A Kő-völgy Felső-szoros nevű részének bejáratától keletre a Szaszudka nevű hegytető déli lejtőjén bújik meg a Kuldustaszító kaptárköve. Az alacsony tufapad délkeleti oldalába 6 fülkét faragtak. A Tardra vezető műúttól nyugatra nyíló Furgál-völgy északi oldalán, mint hatalmas kővé vált cápauszonyok sorakoznak a kúpalakú kaptárkövek. Itt öt sziklán összesen 32 darab fülke számolható meg..

Barlanglakásos tájház:

Hazánk dél-bükki jellegzetessége volt egészen az ezredfordulóig, a barlangházakban és barlanglakásokban való élet. Cserépváralja portáinak jelentős része még a századfordulón is riolittufába vájt helyiségekből állt. Valószínűleg a domborzat és a szegénység kényszerítette arra az itt élő gazdálkodókat, hogy a pincéjüket úgy alakítsák át, hogy az lakóotthon céljára is alkalmas legyen. A könnyen faragható riolittufába a gazdák saját maguk építették lakásaikat. A falu vezetése az idegenforgalom számára alakította ki a múzeumi célra helyreállított, hazánkban egyedülálló barlanglakásos tájházat. A riolittufába vájt, tornácos, hagyományos módon berendezett lakás mellett, érdemes megtekinteni a fonóház berendezéseit is. A helyreállított lakásban megtekinthető a pitvar-kéményalja, szoba, pince, istálló, takarmányos, és lakószoba. Az itt látható berendezések, tárgyak, mint pl. a szövőszék, a XIX. század végén készültek. A tájház látogatói megismerhetik Bükkalja lakosainak életstílusát, lakóberendezését. A barlanglakásoknak emléket állító építmény 1987 óta várja látogatóit.

Címe: Cserépváralja, Dobó út 4. Telefonszám: 49/423-893
Fax: 49/523-026
Nyitva tartás: H-V 8.00-16.00 (Bejelentkezéssel más időpontban is.)
Kapcsolattartó: Olasz Tamás

Kápolna:

A XVIII. században a francia eredetű L'Huilliere család kezére került, akik a vár kőanyagából a Várhegy aljában, az 1780-as években kastélyt és 1788-ban kápolnát építettek. A kastély érdekessége, hogy Munkácsy Mihály gyerekkora egy részét itt töltötte. Sajnos az egykori kastélynak már csak a romjai állnak. A copfstílusban épült műemléki oltalom alatt álló római katolikus kápolnát ma már nem használják, a szentmiséket a modern templomban tartják.

Török kori kútház:

A kápolna szomszédságában áll az ugyancsak műemléki védelem alatt álló török kori kútház. Keletkezéséről nem sokat tudni jellegéből adódóan a török korban készíthették. A romantikus jegyeket az 1860-os felújítás során kapta. A mára elpusztult kastélyhoz tartozott. A kút átmérője meghaladja az egy métert a mélysége a vízszintig több mint 65 méter. Különböző mondák keringtek, miszerint a vízszint fölött egy alagút található, de ez nem bizonyított. Titkát megőrizve áll a várhegy alatti dombtetőn emlékeztetve a régmúlt időkre.

Gabona tároló vermek:

A vár alatt, a Várhegy oldalában 12 riolittufába vájt vermet találhatunk. Ezeket valaha gabona tárolására használták. A cserépváraljai gabonatároló vermek hazánk legnagyobb ilyen célra készült építményei. Sokáig úgy vélték, hogy ezek a vár alatti vermek védelmi célokra készültek, de a régészek kutatásai megállapították, hogy a XVI. században gabonatárolás céljára alakították ki. Eredetileg a Tardról beszállított árpát helyezték el a hegy oldalában sorakozó vermekbe. A gabonavermek ma műemléki oltalom alatt állnak.

Modern római katolikus templom:

Építészeti ritkaságnak számít még a település modern római katolikus temploma, amelyből csak kettő van az országban a másik Hollóházán. Csaba László magyar építész, a II. világháború utáni magyar modern templomépítészet legjelentősebb alkotójának tervei alapján épült 1961-ben.

 

Cserépváralja címere

Cserépváralja község címere a település főbb jellegzetességeit kiemelve, azokat lehetőleg minél nagyobb számban igyekszik a címerpajzson felvonultatni.

A pajzsmező felső részében a zöld dombon álló ezüst kéttornyú vár, az úgynevezett beszélő címerekre jellemző módon a község nevében is szereplő cserépvárra, és ezzel a település múltjára utal, míg a alsó zöld színű pajzsmezőben megjelenített modern stílusú templom a jelent, a falu mai arculatát ábrázolja.

A magyarországi községi címerek szinte elengedhetetlen részének tekintett, a mezőgazdasági tevékenység valamely ágára utaló növény, vagy eszköz ábrázolása természetesen Cserépváralja címerében is helyet kapott. A vár mellett két oldalon egy-egy arany szőlőfürt a szinte összes magyar falu határában folytatott szőlőtermesztést, borászatot jeleníti meg.

 

Képgaléria: itt.

A település honlapja: www.cserepvaralja.hu